Mit tegyek ha nem iszik a gyermek?

Kiszáradás tünetei,  folyadékpótlás és folyadékszükséglet gyermekkorban

A kiszáradás gyermekkorban komoly veszélyt jelenthet, különösen fertőzések, láz, hányás vagy hasmenés esetén. A gyermekek szervezete érzékenyebb a folyadékvesztésre, ezért fontos, hogy a szülők idejében felismerjék a tüneteket, és tudják, hogyan pótolják az elveszített folyadékot.

Mi az a dehidráció?

Az emberi test jelentős része vízből áll: felnőtteknél a testtömeg 60–70%-a, újszülötteknél akár 80%, csecsemőknél körülbelül 75%. A víz testünkön belül sejten belül és kívül található meg, ez utóbbi az érpályán belüli és sejtközötti terekre oszlik.

A szervezet folyadéktereiben víz és elektrolitok (pl. nátrium, kálium) találhatók. A napi anyagcsere, izzadás, légzés, vizelet- és székletürítés során folyamatosan veszítünk folyadékot, amit ivással kell pótolnunk. Ha a bevitel és a veszteség aránya tartósan felborul, kiszáradás (dehidráció, exsiccatio) alakulhat ki.

A kiszáradásnak több típusa ismert (izotóniás, hipertóniás, hipotóniás), de gyermekkorban leggyakrabban a só- és vízvesztéses forma fordul elő.

A kiszáradás leggyakoribb okai gyermekkorban

A kisgyermekek hajlamosabbak a kiszáradásra, mert:

• testük nagyobb hányada víz,

• testfelületük arányaiban nagyobb, így hőemelkedés, láz esetén több folyadékot veszítenek párolgással,

• gyakoriak náluk a hányással, hasmenéssel járó fertőzések,

• étvágytalanság, torokfájás, szájüregi elváltozások csökkentik a folyadékbevitelt.

A hányás és hasmenés során jelentős mennyiségű emésztőnedv (folyadék + elektrolit) távozik a szervezetből. A gyomor-bél rendszerben képződő napi folyadékmennyiség (akár 6-8 dl) normálisan visszaszívódik, de fertőzések esetén ez meghiúsul.

Hogyan alakul ki a kiszáradás ?

A szervezet először a sejtközötti térből von el folyadékot a vérkeringés fenntartására. Ha ez nem elegendő, a sejtekből is megindul a folyadékáramlás. Ennek következménye:

• a vér besűrűsödik, csökken a keringő vérmennyiség,

• a sejtek oxigén- és tápanyagellátása romlik,

• a vese csökkenti a vizeletkiválasztást, ami a méreganyagok felszaporodásához vezet.

Kezeletlenül ez az állapot gyorsan hypovolaemiás sokkhoz vezethet.

Milyen tünetekre figyeljünk?

• Száraz, rugalmatlan bőr (lassan simul ki)

• Beesett kutacs (csecsemőknél)

• Száraz, lepedékes nyelv

• Beesett szemek

• Fáradékonyság, aluszékonyság

• Nincs verejtékezés

• Csökkent vizeletmennyiség, sötét szín, erős szag

• Acetonos (vegyszerszagú) lehelet

• Szapora pulzus

Figyelem! A vizelet csökkenése súlyos figyelmeztető jel! Ilyenkor haladéktalanul orvoshoz kell fordulni.

A kiszáradás kockázatát növeli:

• Láz

• Hányás

• Hasmenés

• Fájdalmas nyelés (torokgyulladás, afták, műtét utáni állapot)

Otthoni teendők és folyadékpótlás

Amint felmerül a kiszáradás lehetősége, azonnal el kell kezdeni a rendszeres, kis mennyiségű itatást:

• 5–10 percenként néhány korty

• Hányás és/vagy hasmenés esetén rehidráló oldat (ORS) ajánlott

• Kínáljuk gyakran a gyermeket (szelíd unszolás, játékos ivás)

A kiszáradás ördögi kört okozhat: a gyermek rosszul van, emiatt nem k, ami rontja az állapotát. Ezért fontos a szülő tudatos jelenléte és segítsége.

Orvosi ellátás szükséges, ha:

• a gyermek nem iszik vagy nem tud inni

• csökken a vizelet

• erőteljesen aluszékony, nehezen ébreszthető

Hogyan diagnosztizálja az orvos?

Az orvos a fizikális vizsgálat, a szülő beszámolója, szükség esetén vérvétel alapján állapítja meg a dehidráció mértékét.

Kórházi kezelés és infúzió

A közepes/súlyos kiszáradás infúziós kezelést igényel. Ilyenkor:

• a gyermek intravénás folyadékot kap elektrolitpótlással,

• az állapot gyorsan javul,

• az alapbetegség lezajlásáig kórházi megfigyelés szükséges.

Folyadékszükséglet kiszámítása gyermekek esetében

Egészséges gyermekeknél általában nincs szükség pontos számolásra, de hasznos lehet a tudatosság. A folyadékszükséglet az alábbi képlet alapján becsülhető:

24 órás folyadékszükséglet:

• Az első 10 kg-ra: 100 ml / testsúlykilogramm

• A második 10 kg-ra: 50 ml / testsúlykilogramm

• 20 kg felett: 20 ml / testsúlykilogramm

Példák:

• 17 kg-os gyermek:
  10×100 + 7×50 = 1350 ml/nap

• 23 kg-os gyermek:
  10×100 + 10×50 + 3×20 = 1560 ml/nap

Ez nem csak a vízivásból származik – az étkezés során elfogyasztott leves, tej, gyümölcs is beleszámít a napi mennyiségbe.

🔗 Tipp: Használd online folyadékszükséglet kalkulátorunkat!